Tudnod kell! IV. rész-zsírok

Az előző részben a szénhidrátokról esett szó, néhány fontos információ által.

Ebben a részben a zsírok játszanak főszerepet.

A zsírok (trigliceridek), a zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, oleinsav) és glicerin vegyületei, illetve ezek kapcsolódásából jönnek létre. Fizikai tulajdonságait a zsírsavlánc hossza és telítettsége határozza meg. A zsírok táplálkozás élettani értékét az szabja meg, hogy milyen bennük a telített és telítetlen zsírsavak aránya.

Legfontosabb telítetlen zsírsavak az Omega 3 és az Omega 6 zsírsav, mely az emberi sejtek részét képezik. Nagyobb mennyiségben vannak jelen az agysejtekben és a szinapszisoknál, ahol az idegingerület átvitele zajlik le.

- Az omega-3 zsírsavak csökkentik a koleszterin lerakódást az erekben, a trombózis (vérrög) kialakulását, illetve segítik a telített zsírok eloszlását. Az omega-3 leggazdagabb forrásai a halak és növényi eredetben a lenmag, kendermag, szója és a dió. Célszerű már kész kapszulák formájában biztosítani a szükségletet, hogy a szervezet minél hamarabb és nagyobb hatékonysággal tudja feldolgozni a zsírsavat.

- Az omega-6 zsírsav szintén a halolajokban, a liget szépe, a napraforgó és a borág magvaiból nyerhető nagyobb mennyiségben, illetve gyümölcsként a fekete ribizliből. Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak arányában az omega-3 zsírsavat kell előnyben részesíteni, és nagyobb arányban fogyasztani. A már túl sok omega-6 zsírsav gyulladásokra és szívproblémákra hajlamosíthat. Ha emeljük az omega-6 zsírsav felvételét, akkor azt túlhaladóan az omega-3 zsírsav felvételét is növelni kell.

Az omega-3 és omega-6 zsírsav jótékony hatásai:

  • Stimulálják, gyorsíthatják az anyagcsere folyamatokat (fogyókúra esetén ezért különösen ajánlott)
  • Csökkenthetik a magas vérnyomást és a magas koleszterinszintet
  • Normalizálhatják a magas vércukorszintet, segítik az inzulin termelődését és a cukor felszívódását
  • Alkoholizmus esetén javíthatják a máj működését és méregtelenítő funkcióját, illetve csökkenthetik az elvonási tüneteket
  • Skizofrénia esetén hatékony kiegészítő a kezelésben, mivel elősegítik a prosztaglandin termelődését
  • Stressz és szorongás kezelésében, mint hangulatjavító szert alkalmazzák, növelik a sejtek szerotonin és dopamin (jó érzést stimuláló inger átvivők) átvitelét a sejtek között
  • Segítheti a gyermekek finom motorikus képességét (kéz-szem koordináció)
  • Javíthatják a haj, köröm, bőr állapotát, és ekcéma esetén is alkalmazható
  • Szklerózis multiplex esetén jótékony hatást gyakorolhat, az ideg-ingerület átvitel elősegítése miatt
  • Menstruációs tüneteket csökkenthet
  • Ízületi gyulladásokat csökkenthet, illetve megelőzheti azok kialakulását
  • Könny –és nyálmirigybetegségek gyógyításában hatékonyan alkalmazható kiegészítő gyógykezelésként

A telített zsírok - lipidek a vérben fehérjéhez kapcsolódva keringenek, innen elsősorban a májba, majd a zsírszövetekbe, izomszövetekbe épülnek be. A koleszterin elő anyaga a szteroid hormonoknak, epesavaknak és fontos alkotóeleme a sejtmembránnak, de koleszterinben gazdag burokba ágyazódnak például az idegsejtek is. Az idegrendszer védelmét szolgálják a „szigetelésük” által, melynek során növelik, ill. optimalizálják az idegsejtek elektromos vezetőképességét (fogyókúra során kialakult stresszes állapot előidézője is lehet a hirtelen történő zsírvesztés). Koleszterint a szervezet is képes előállítani (a májban illetve a vékonybélben), de döntő többségében a táplálkozás útján kerül a szervezetbe. A táplálékkal felvett koleszterin mintegy 35-45 %-a szívódik csak fel, a többi a bélcsatornán keresztül kiürül a szervezetből. Rézhiány esetén nő a vér koleszterinszintje.

A lipidek elsősorban a koleszterin- érfalban való lerakódását (arterioszklerózis), elősegíti a szénhidrátokban és zsírban dús táplálkozás.

Zsírok szerepe, funkciói a szervezetben:

  • A zsírok a szénhidrátok mellett a legfontosabb energiaforrásunk
  • Fehérjéhez kapcsolódva az idegrendszer és néhány belső szervi (pl. máj) szerv építőanyaga
  • Vitaminok szállító anyaga (zsírban oldódó vitaminok: A, D, K, E vitaminok)
  • Fontos tényezője a hőháztartásnak, mint hőtárolók és hőhordozók, mert a bőr alatti zsírpárnák gátolják a hő veszteséget, a hő leadást. A hőtárolás a zsír-hiány és a zsír-többlet szempontjából is fontos tényező, hiszen ha sok a zsír, akkor a szervezetben „hő gócok” is keletkezhetnek, amelyek zavart okozhatnak a szervezet működésében. Ha kevés a zsír, akkor pedig a szervek törékennyé és meszesedésre hajlamossá válhatnak.
  • Szabályozza az étvágyat, mert nagy a telítő értéke
  • A telítetlen zsírsavak nélkülözhetetlenek a bőr normális felépítésében
  • Lökéstompító szerepe van a sarkokon és a tenyéren
  • A foszfolipidek határfelületek, a membránok (sejthártya) fontos építőanyagai
  • A lipidek elő anyagai a cerebrozidák, foszfatidák képzésének (pl. lecitin)
  • A zsír számos nem fehérje természetű hormonnak a kiindulási terméke (pl.szteroidok)

A zsírszükséglet az életkorral is változik, a fejlődő szervezet zsírigénye nagyobb, majd fokozatosan csökken. A szénhidrátokban gazdag táplálkozás mellett a felesleges szénhidrátokból az anyagcsere folyamatok során zsír képződik, tehát a zsírral, mint tartalékkal, minden szervezet rendelkezik.