Az újszülött először találkozik a gravitációval születése pillanatában. Ehhez az egyensúlyi rendszere révén tud alkalmazkodni, mozgásfejlődését pedig mindvégig a nehézségi erő elleni küzdelem határozza meg.
A mozgásfejlődés első állomása, amikor négy hetesen a csecsemő hasonfekvésben néhány másodpercre felemeli a fejét.
Az egyensúlyi rendszer által érzékelt ingerek az egyensúlyi idegeken át a kisagyba jutnak, amely a beérkezett információk alapján ellenőrzi a térbeli elhelyezkedést, a testhelyzetet és irányítja a mozgást. Az egyensúlyi rendszernek az első hónapokban kell megérnie arra, hogy képes legyen hatékonyan együttműködni az érzékszervekkel és értelmezni tudja a tapintás, mozgásérzékelés, látás és hallás folyamatában beérkező jeleket.
Az érzékszerveknek is kiemelt szerepe van a mozgásfejlődésben. Tapintás útján bizonyosodhatunk meg arról, milyen közegben mozgunk, hallásunk segít a mozgás irányának, sebességének és időzítésének érzékelésében (hallom, hogy valami közelít felém, irányt változtatok) és a látás segít a környezet feltérképezésében, az akadályok, személyek, tárgyak beazonosításában.
A kisgyerekek ösztönösen keresik azokat a tevékenységeket, melyekkel ingerelhetik és fejleszthetik egyensúlyi központjukat: hintáznak, forgóznak, bicikliznek. Az állandó ugrálás sem a véletlen műve, hiszen általa a gyermek fejleszti az irányítási rendszerét, erejét és egyensúly kiigazítási képességét is.
Minden mozgásfejlődési lépcsőfok összefügg az agy érési folyamataival:
- a mászás a két agyfélteke szinkronizációjában játszik fontos szerepet,
- az ülés, a kezek használatával párosítva a szem-kéz koordináció fejlődésére van jótékony hatással
Fontos tudni: A mozgásfejlődés egyes fázisainak kimaradása, megkésett vagy hibás elsajátítása a mozgáson túlmutatva a későbbi teljesítményekben, többek között tanulási,- részképesség-zavarokban, diszlexiában, diszgráfiában mutatkozhat meg. |
Minden mozgásfejlődési fázisnak megvan az érzékeny időszaka, amikor a legkönnyebben és a leghatékonyabban el lehet sajátítani. Ezért nem mindegy, hogy melyik mozgásformát mikor gyakorolja a gyerek és ez az oka, hogy nem szabad siettetni a mozgásfejlődés egyes lépéseit. Ha egy baba egészséges, akkor ösztönösen elsajátítja a fiziológiai mozgásokat, feltéve, hogy ehhez a szülő megfelelő környezetet biztosít.