Abban az esetben beszélünk meddőségről, ha rendszeres szexuális élet mellett, fogamzásgátlást nem használva, egy év időtartama alatt nem jön létre várandósság. Mivel a meddőség a partnerek közös gondja, ezért mindaddig meddő párról beszélünk, amíg ki nem derül annak oka.
Statisztikai adatok szerint egészséges párok esetében 80-85%-nál sikeres – védekezés nélküli együttlétek mellett – az egy éven belül bekövetkező fogamzás. Vagyis, ha a peteérés körüli időszakban legalább egy közösülés történik, akkor a fogantatás esélye 20%. Ez alapján egy egyéves időtartamot tekintve kiderül, hogy a várandósság létrejöttének valószínűsége 85%. Emellett a meddőséget viszonylag magas arányban diagnosztizálhatjuk, ami azt jelenti, hogy a párok 15-20%-a küzd bizonyos mértékben meddőségi gondokkal.
Tehát 100 párból 25-nek csak orvosi segítséggel lehet gyermekük.
A meddőnek tartott párokból elenyésző arányban vannak azok, akiknek valóban nem lehet saját gyermekük, hiszen jelentős részüknél orvosi segítség által létrejön a várandósság.
A mai rohanó világban a meddőség gyakran fellépő gond egy pár életében.
A meddő párok kivizsgálása során elmondható, hogy átlagosan a nők 40%-ánál, szintúgy a férfiak 40%-ánál is találnak meddőségre utaló okokat, ugyanakkor az esetek 20%-ban mindkét fél meddőnek bizonyul.
Meddőség két formája különböztethető meg:
- ELSŐDLEGES – PRIMER meddőség, amikor a nő korábban még soha nem volt várandós.
- MÁSODLAGOS – SZEKUNDER meddőség, amikor a nő előzőleg sikeresen teherbe esett, de a későbbiekben már csak orvosi segítséggel tud majd.
Meddőség esetében egy sajátos formát is ismerünk, amikor a fogamzás bekövetkezik, de az valamilyen okból kifolyólag magától megszakad.
Fontos: amennyiben a spontán vetélés legalább háromszor egymás után bekövetkezik, ún. szokványos (habituális) vetélésről beszélünk, mely mindenképpen alapos orvosi kivizsgálást igényel.