Beszédfejlődés 1-2 éves kor között

Kép forrása: 
Freepik

Az első életév betöltésekor a gyermek általában már eljut addig, hogy néhány szót használ. Ezek a szavak elsősorban közvetlen környezetének személyeit (anya, apa, mama, tata, nena…) és tárgyait (baba, labda, pohár…) jelentik.

A szavak elsajátításának feltétele és előzménye, hogy az aktívabb cselekvéssel, helyváltozatással a gyermek tevékenységszintje emelkedik.

A kisgyermek játék, séta, különböző tevékenységek elvégzése ksorán hallja, hogyan nevezi meg a felnőtt a különböző tárgyakat. Ez nagyon fontos, hiszen így tanul, mivel ő maga is eléri, megfogja, használja azokat, és a személyeket, tárgyakat, cselekvéseket jelölő szavakat sokféle szövegkörnyezetben figyelheti meg.

Például:

A gyermek először megérti, hogy a labda az a kis, piros, gömbölyű tárgy, ami otthon gurul. Aztán a játszótéren is lát labdát, de másfélét, majd a képeskönyvben is megnézi, és látja, hogy a labda pattan, rúgni lehet, kipukkadhat, és szépen lassan először megérti, hogy a „labda” hangsorral mit jelölnek a felnőttek. A megértés után pedig kimondja a szót: „la”, „aba” vagy „abda”.

Több szempontból is különlegesek az első szavak:

  • a kisgyermek sokszor ugyanazt a hangsort több szó helyett is használja (például a „te” jelentheti a tejet, a teát, a tesséket, és a te személyes névmást is)

Ebből az következik, hogy a gyermek által használt szavak megértése a felnőtt számára az adott helyzettől, körülménytől, beszédkörnyezettől függ, a kívülálló vagy idegen sokszor nem tudja, mire gondol a kicsi, amikor mond valamit.

  • a kisgyermek a szavakat mondat értelemben is használja

(például az „apa” szó lehet az édesapa megszólítása is, de ha kérdő hangsúlyt kap, akkor „apa hol van?” a szó jelentése, ha közben a cipőre mutat, akkor azt jelenti, hogy „Ez apa cipője és így tovább)

Ebből következik, hogy a szavak más-más jelentést kapnak attól függően, hogy kérdő, kijelentő vagy felszólító dallammal használja-e azokat a gyermek, és mi az adott beszédhelyzet.

  • némely szavak jelentését a gyermek kiterjeszti több fogalomra is

(például minden „vava”, aminek négy lába van és szőrös: a kutya, a macska, az oroszlán)

  • bizonyos szavak jelentését a gyermek leszűkíti

(például csak az ő saját cipője lehet”pip”, a szülőké, testvéreké nem)

A gyermek szókincs idővel egyre gyarapodik, aminek következtében a szavak egyre pontosabb jelentéssel bírnak. A kevésbé vagy egyáltalán nem használt, de megértett szavakból egyre több lesz használva. Ugyan ebben az életkorban a legtöbb szavat a gyermek eltorzítja a könnyebb kiejtésük végett, de ettől nem kell megijedni.

Egyre többször előfordul, hogy a gyermek összekapcsolja a szavakat két-háromszavas mondatokká. A szavakhoz már toldalékot kapcsol, hogy pontosabban fejezze ki magát: anyáé, cicát, babával.

És megjelennek az első kérdések is, még csak kezdetleges formában: hol, ki, mi?

Fontos tudni:

Ebben az életkorban még nagyok lehetnek a különbségek két, hasonló korú kisgyermek beszédfejlődésében.

Ugyanakkor, ha a gyermekek örömmel beszélnek, szívesen utánozzák és használják a szavakat, valamint megértik, amit mondanak nekik, ép a hallásuk, akkor kétéves korban még elfogadhatóak a különbségek.

Mivel ebben az időszakban a nyelv elsajátítása döntő jelentőségű, a szülők beszédpéldája bizonyul legfontosabbnak. Ennek tudatában a szülőknek igyekezniük kell, mivel a legtöbb édesanya, édesapa akaratlanul másképp szól gyermekéhez, mint egy felnőtthöz. Néhány dologra érdemes odafigyelni:

  • fontos beszéd közben minden alkalommal odafordulni a gyermekhez
  • a szavakat az átlagosnál lassabban, tagoltabban kell kiejteni
  • fontos a szavak változatos hangsúlyozása
  • nem ajánlott a kisgyermekkel gügyögni
  • egyszerű, könnyen érthető és követhető mondatokkal érdemes beszélni
  • fontos a gyermek által még nem használt, új szavak gyakori ismétlése és a mondatainak kiegészítése (például „Abda ott.” „Igen, ott egy labda. Odagurult a labda a homokozóba.”)
  • fontos nagy érdeklődéssel figyelni a gyermek közléseit, illetve szintén fontos a visszajelzés is számára, hogy érthető, amit mondani akar
  • fontos észrevétel, ha a gyermek nem figyel a hangokra, mert ebben az esetben hallásvizsgálatra lehet szükség
  • fontos a mese, az ének, a vers, a mondókák mindennapokba való beépítése, illetve a képeskönyvek közös nézegetése is remek időtöltésnek bizonyul a beszéd fejlesztésének szempontjából

A nyelv egyre pontosabb használatával egy új világ nyílik meg a kisgyermek előtt: képes lesz beszédével kifejezni magát, akaratát, ez pedig boldogító dolog a szülő és a gyermek számára egyaránt. Fontos erre minél több lehetőséget adni.